2000 év múltán Sabariában (Bővítéssel módosított változat!)

B.Kiss-Tóth László:
2000 év múltán Sabariában
(Bővítéssel módosított változat!)
Köszönhetitek…
…a megtévesztően nemzetiszínűre
(…vagy talán inkább kétszínűre?…
Még jó, hogy nem szivárványszínűre!) átmázolt
Narancsosék Újbóli Kurmányának
(és a hivatalosan is
a kétharmados hivatásos asszisztálóinak) égisze alatt
nemrégiben  holdudvarává avanzsált,
Állami(lag) Nyugdíj(f)osztó,
 területileg illetékes
Vasi Üzemi Részlege megátalkodottjainak(!):
nem csak az átkosból ittragadottaknak(!),
nem csak az eszmét és főnököt cserélő
felfelé-buk(tat)ottaknak(!),
nem csak a leülepedetteknek(!),
a bebetonozottaknak(!),
az átmentetteknek(!),
hanem a közpénzünkből elit módon dőzsölő,
kisisteni hatalommal bíró újbürokratáknak(!):
a csőlátású tülekedetteknek(!), 
a fullajtároknak(!),
a kapcabetyároknak(!),
az egymás között üzekedetteknek(!),
(akiket szólíthatnátok
akár eSz Té-nek, eM Gé-nek,
Té eL-nek, eSz eL-nek, eN eM-nek,)
hogy a Gyülevész Gyülekezetük által
szemérmetlenül kifosztott,
nyögdíjazottá tett (‘test)véreim’nek
az álságos Hatalom adulapot idelenn,
ugyan-ugyan, le már mér’ nem osztott(?)…
Igen ám, de adulapot ottan fönt:
a Harmadfokú Kócerájban sem osztott(!),
ahol a csonkaországi hatáskörig kiglancolt
Nyugdíj(f)osztók  Vízfejének kiflancolt,
megmelegedett helyű posztosai:
Állami bácsi terülj-terülj asztalánál
naponta degeszre zab(r)áló kosztosai,  
a köznépem nyom(or)ára koccintgatni képes,
haszonlesők tosztosai,

‘kik majd’ minden deformáltra elkezelt ügy
sikerén élvezkednek megbuzdultan,
jogban, illemben, lélekben, tettekben eltorzultan,
ahogy’ az abnorm’ vágyaikat (ki)élik,
(vajh’ mér’ is lennének különbek 
a megkurvultsága
és egyéb viselt dolgai által
hírbe-nevezetességbe került Deákné őnagysága 
újabb és újabb foltokra foltozott vásznánál,)
ahogy’ az alsóbb szinteken
bemocskol(ódot)t mundérjukat
(amolyan eS Zé-félék) 
naponta (végig)simogatják,
(végig)cirógatják,
…és cic(om)ázzák …és becézik,
és sikálják, …és mossák, …és kefélik,
…és teszik ellentmondást nem tűrő okon:
   kimondják és leírják harmadfokon,
   hogy ők is, …de mégis, 
…most megint másodfokon(?),
akár hazugul is, körmükszakadtáig
és inukszakadtáig mindég, …de mindég,
…de mindég megvédik(!)–
Sajnos, kevesen vannak közöttünk azok,
akik, amit mondok mindazt  megértik,
mert még többen vannak azok,
akik máig sem értik,
hogy miért lettetek?… …hogy miért vagytok?…
Ó, mér’ is vagytok ennek a velejéig-romlott,
dilettáns és szellemileg-érzelmileg bomlott
politikusaink által el(b)aszott társadalomnak:
(‘birka(h)alomnak’) a perifériájára kiosztott,
negyvenévnyi napi robotok ‘nyögvenyelő kaparékai’,
agyonnyomorgatott nyomorultjai?
‘Nemgójok’ által ácsolt,
 keresztet cipelő Test-vé-re-im,
TI álomvilágok éldöglődő álompolgárai(!): 
TI  kizsigereltek 
és ‘lebutítottan-naív’,
hiszékeny prolik és parasztok,
(m)ilyen alakok miatt ver még(?),
…vajon meddig ver még benneteket a Sors?
Hát, nem halljátok?
Amíg a  nemzeti-radikális verseimet írom,
a sorsotok fölött virrasztok(!),
de ha kell, akkor a gomblyukatokba
(a régvolt vasár-és ünneplő napok helyett lett
vásári -és tort ülő üresnapokon)
majd egy-egy szál szamárkórót is szakasztok(!),
mert bármi történjék is ITTen,
TI majdnem hanyatt esve,
szinte hason csúszva-mászva,
a szemgödreitekből bambán kilesve,
pipogyán pislogva, 
mintha nem is látnátok,
mintha meg sem hallanátok,
hogy eddig is mit műveltek 
és még mindég mit művelnek veletek a kasztok(!)…
Néha kétségek,
néha vétségek közé esve,
minden porcikátok
 

a mindennapi bútól-bánattól át van hatva,

borsódzó félelemmel van telve,
félig már megvagytok halva,
és mégis esengve-remélve,
látszat-jogaitokkal élve
utolsó mentsvárként,
(amíg csak föl nem fordultok,)
 a(z i)gazságszolgáltatás helyben bugyogó bugyrai felé,
beszámítási vagy felülvizsgálati kérelemmel,
de mindég kellő alázattal fordultok,
bizva még a közpolgárok ellenében függetlenné lett
és minden álságos joggal felkentté tett 
palástos ítészeinek igazságérzetében,
könyörületes szociális (v)érzékenységében, 
az érvényes törvény szellemében,
az érvényes törvény érvényes betűjében, 
de ne reménykedjetek!
Jaj(!), ne reménykedjetek,
úgyis minden hiába(!):
hogyha a mindenkori Hatalom
nap mint nap a sorsotokkal,
néha meg az életetekkel játszik(!),
addig  ITT Csonkahonban már semmi sem az,
…már semmi sem lesz az, mint aminek látszik(!)…
*
2000 év múltán Sabariában,
ha Justitia életre kelne,  
ennyi gazság láttán tán sírva is fakadna(!),
…vagy mérhetetlen haragra gerjedne,
(és mint annak idején Jézus Urunk
az Úristen Házát megszentségtelenítő
 uzsorás kufárokkal tette,) 
a joggal-visszaélőket,
a Jognak Házát, 
a Jognak Asztalát megbecstelenítőket,
az álnok eskűszegőket,

az egyenlő bánásmód elvét nem alkalmazó,

kettős mércével mérőket,

a nyögdíj-és meló(s)ügyi szektorban lévőket,
(becses nevükön szólíthatnátok őket:
a főcinkost: eSz Zé-nek,
a többit meg: Bé eS-nek Ká Gyé-nek, Gé GYé-nek,
a gazda(g)ságtalanító szektor kakasülőin ülőket
meg Há Té-nek, meg Bé Gé A-nak, meg eR Gének,)
‘kiket bratyistól, fajtárstól,
a kiutált pórok, prolik, polgárok sérelmére
eleve kiherélt perekben 
évek-évtizedek óta tartó,
egyiküket-másikukat,  egymást kitartó 
összekacsintós (munka)kapcsolatostól
ennek az istenadta-verte  NÉPnek a nevében 
mind-mind kiseprűzné,
még e tájékról is örök időkre kiűzné,
hogy ne is láthassuk többé őket:
a helyzeti előnnyel,
helyzeti fölénnyel visszaélőket
a tisztességet
és becsületességet
nagyon, de nagyon rühellőket
nem csak Sabariából,
hanem Csonkaország  
minden egyes köznép-ellenes,
Mammon-szellemes 
Közi(ga)zgatási és (I)gazságügyi Hivatalából–

    Sé, 2013.07.29-31.
    Módosítás: 2013.12.12-15.
                                        

Rövid URL: http://magyar-vers.hu/?p=1448

Beküldte: - dec 16 2013. Kategória B.Kiss-Tóth László. Tudod követni a válaszokat ezen keresztül RSS 2.0. Egy választ vagy a trackbacket tudsz hagyni ha belépsz

Hozzászólások:


Keresés az archívumban

Keresés dátum szerint
keresés a ketagóriákban
Keresés a Google-val

Bejelentkezés | Készítette Hazafias Versek