Somogyváry Gyula – Csüggedés

vitéz Somogyváry Gyula (Gyula diák) írta több évtizede, hogy “Immár negyegyszer jön a tavasz.”.. Ó, ha rudta volna mi lesz itt még 2011-ben is….
Csüggedés

Immár negyedszer jött el a tavasz,
s megint benéz a börtön ablakán,
s látja, hogy láncán gunnyaszt a magyar,
ajkán elfáradt mar a régi jaj
s az arca, hej! még jobban halovány.

Immár negyedszer jött el a tavasz
s hiába hozza zöldülő rügyét;
minálunk mindent fagyos hó takar;
hiába sirnak: átok, könny s a dal,
minálunk mégsem olvad el a jég!

Immár negyedszer jött el a tavasz,
virágot hajt az áldott napsugár
s nekünk, ó jaj beh zuzmarás a lelkünk.
Nagy Isten! milyen legutolsók lettünk
s csak álmodunk, pedig az óra jár…

Bárcsak lehetnék kürtje uj csatáknak,
ha volna bennem hang, amely sikolt,
hogy hallanák a bölcsős csecsemők,
az ifjak es a sirjukba menők
es föltámadna föld alatt a holt!

Az lenne hej, az uj, a szent tavasz —
de hát… mit ér, az álmodás mit ér?
Rekedt torokkal, törpén, könnyesen
csak nézem, nézem lassan, hogy veszen
a nép, e drága ezredéves vér…

Rövid URL: http://magyar-vers.hu/?p=431

Beküldte: - jún 21 2011. Kategória Somogyvári Gyula. Tudod követni a válaszokat ezen keresztül RSS 2.0. Egy választ vagy a trackbacket tudsz hagyni ha belépsz

1 hozzászólás - “Somogyváry Gyula – Csüggedés”

  1. Nemes Istvan

    Hey, Gyula Diak, verseidet mar ot evtizede olvasom de csak nem jon tavasza a magyarnak. De hat “nyoszorgo nepnek nem terem csoda” s hiaba nez le reank Csaba kiralyfi itt nem fujjak meg a trombitat.

Hozzászólások:


Keresés az archívumban

Keresés dátum szerint
keresés a ketagóriákban
Keresés a Google-val

Bejelentkezés | Készítette Hazafias Versek