Krisztus a londoni konferencián! Az éjjel rám szállt a sötétség csöndje, két szememre csodás álom: Krisztust láttam elnökölni a londoni konferenciákon. A főhelyen ült. Csillogó szemét a terem csillárján felejtette. Csodás gyémántként két könny égett a szempilláin meg-megremegve. Körötte ott ült mind a négy nagy. Határokról száz vita folyt. Éhes milliók bús sorsáról. És Molotov [...]
Olvasónk küldte: Évekkel ezelőtt lemásoltattam egy verseskötetet, de a címlap elveszett. A másolatokat (30 oldal) elküldtem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárba, Nyíregyházár. Ott Szilágyi Bélát valószínűsítették a szerzőnek. Néhány verscíme: Mikes hazajött; Rodostó a Dunántúl; A nyolcvankettesekről; Székely fiaimhoz. Bilecz Ferenc Karácsony első napján délután Karácsony első napján délután Kolozsvárt jártam búsan és bután Néma és [...]
Szilágyi Béláról nem sok adat van, két verseskötete maradt az utókorra mindössze. Székely könnyek, és Mit sír a Hargita, mind a kettő 1920.-as kiadás. Alább egy gyönyörű verse: Szilágyi Béla – Székely Miatyánk Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy! Kitől jön élet és halál! Hívó szavunk Tehozzád szárnyal És vígaszra csak ott talál! – Nagyobbak [...]
Trianon-szindróma Rettenetes volt látni a rengeteg provokatív, ostoba, a történelem szemétdombjára való szurkolói plakátot, amelyek hol gyalázták a szlovákságot, hol kétségbe vonták állami létüket. Szégyelljük magunkat azért, hogy a magyar szurkolók megsértették a vendéglátókat – mondta Eörsi Mátyás a dunaszerdahelyi eseményekkel kapcsolatban. Mossa agyat, mossa népet Öli ki a nemzedéket Mossa tengert, mind a hármat: [...]
Trianon sokkja jelenik Juhász Gyula ebben a versében is. Álmodozik, és vágyakozik Nagymagyarországról a költő. Tegyük mi is. Ballada a honi tájakról Az álom es a vágy biplánján Szoktam utazni én ma már. Hazámnak minden tája vár, Es annyi táj rabságban, árván, Es oly közel ma sok határ, Melynek sorompóján a festék Friss még, Mint [...]
Kiss Menyhért (Nyárádköszvényes, 1880. márc. 19. – Bp., 1934. okt. 14.): költő, író. A jogot Bp.-en és Kolozsvárott végezte. 1906-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1904-től újságíró, 1913-tól felső kereskedelmi isk.-i tanár Bp.-en. 1920. okt. 20-tól ngy.-i képviselő. Az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME), majd 1923-tól 1929-ig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártnak (Fajvédő párt) tagja. Számos verskötete és elbeszélésgyűjteménye jelent meg. “…Sok [...]
A „Pesti Hírlap” 1930 nyarán meghirdetett revíziós dalpályázatának nyertese Falu Tamás három strófából álló „Magyar visszhang” című verse. A pályázat célja volt, hogy a győztesen kikerült költemény „a magyar igazságharc” himnusza legyen. A 3074 dalmű és vers közül a József főherceg díszelnöksége alatt álló bíráló bizottság az 1000 pengős első díjjal Falu Tamás alábbi versét jutalmazta. [...]
Édesanya a kisfiának tanítja, amit úgy gondolja tudnia kell az ifjúságnak Erdélyről,Csíkországról, és a nagyapja hősi haláláról. Ismeretlen szerző költeménye, 1940-ben jelent meg a vers a Képes Vasárnap korabeli számában Fiammal beszélek Nem felhők azok édes fiam, A jó Isten most nem küld felleget. Virágok nyíltak odafenn az égen, Azok virulnak szép hazánk felett. Dehogy gyermekem, [...]
Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára (Részlet) “Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy [...]
Dsida Jenő Reményik Sándorhoz ment elmondani a költemény első három szakaszát, biztatását remélve a folytatáshoz. Ezt a biztatást meg is kapta. Reményik tehát in statu nascendi ismerte meg a költeményt, nyilván ő volt az első, aki tudhatott róla. A versnek elutasításban volt része lényegében 1980-ig, amikor Jékely Zoltán közzétette A magyar irodalom gyöngyszemei című sorozat Dsida-válogatásában. A vers negyvennégy [...]
