Sértő egy évvel a halála előtt írta ezt a verset, amikor már igen legyengítette a betegség. Sértő Kálmán – Köhögök Tudom, hogy nem meghűléstől, Mástól köhögök Éhezik az üres hasam, Attól köhögök Bár minden nap egy sült kacsa Árát eliszom Nem eszem, mert a jövőmben Én már nem bízom Lesz majd napraforgós hírem, Halálom után [...]
Wass Albertet a Kolozsvári Református Kollégiumban arra tanították – amint kilencvenedik születésnapján maga idézte –, hogy nem hősi halált kell halni, hanem hősi életet kell élni. Ő megtette. Az utolsó leheletéig. Wass Albert: Halál Én úgy képzelem el, hogy a halál egy óriási nász, legszentebb, legemberibb ölelés. Nem fájdalom: fájdalom-felejtő. Nem rém: rémeket elűző. Több [...]
Ma 93 éve, 1919 január 27.-én halt meg Ady Endre. Az alábbi verssel emlékezzünk a nagy költőre. ÉN FIATAL MARADOK Beágyazott a villás Vénség: Meleg ólban vár életalom. Jaj nékem, mert faluba vágyok S evoé, mert úgy érkezek meg, Ahogy születtem: fiatalon. Én fiatalon érkezek meg, Mankóm is egy dúsvirágos ág. Én nem vénülök csak [...]
Krisztus a londoni konferencián! Az éjjel rám szállt a sötétség csöndje, két szememre csodás álom: Krisztust láttam elnökölni a londoni konferenciákon. A főhelyen ült. Csillogó szemét a terem csillárján felejtette. Csodás gyémántként két könny égett a szempilláin meg-megremegve. Körötte ott ült mind a négy nagy. Határokról száz vita folyt. Éhes milliók bús sorsáról. És Molotov [...]
Pesti gyerekek Mondjátok rám, hogy bolond vagyok, átkozzatok ki, vagy nevessetek, kimondom én, ha száz halál jár érte, töviskorona hull az igazság fejére: hősök vagytok pesti magyar gyerekek! Magyarok, ti, akik az ifjúság hitében ott álltatok ezer halállal szemben Pest utcáin, Buda romjai között, míg bomba bömbölt a romváros fölött: a haza hitében rendíthetetlen. Tizenhat [...]
A Temerini Fiúk most karácsonykor 7,5 éve hogy börtönben sinylődnek. Rengeteg ígéretből mindeddig nem lett kegyelem a részükre. Az igazságtalanság kirívó példájával állunk szemben.Vajon meddig? Egy vers a fiúkért Jönnek az ünnepek, A szeretet ünnepe. Öt fiú mégis ül a rács mögött a börtönben, Oh, uram mit tegyek az érdekükben? Kérlek add áldásod rájuk, Hogy [...]
Pogány újévi köszöntő Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat megtöltöttem bús magyar vérrel. Hozzátok szólok emberek! Héj, testvéreim, emberek öt világrészen szerte-széjjel! Ím alvadt vérrel telt kupámat e rút világon végigöntöm s magyar vér mellett, ahogy [...]
Szeretet világlik, ‘hol magyarok laknak Csillag után mentek a keleti bölcsek, napkeleti bölcsek, hideg éjszakában, mentek-mendegéltek reménykedő szívvel, napkeleti bölcsek, hideg éjszakában. Nappal is haladtak harmatos napfényben, úgy indultak útnak, szívükben reménnyel, hegyen általkeltek, völgyekben vonultak, úgy indultak útnak, szívükben reménnyel. Városokon mentek, poros utcát léptek, vittek vágyakozva, boldog-békességet, falvakon át mentek, tanyáknak köszöntek, vittek [...]
A veréb, az ittmarad Veréb, idétlen szürke állat. Lépni sem tud, – fél talán a földre hágni, – csak ugrál rajta. Aprókat, sűrűn, mint aki tüzes vaslemezre hágott, de ittmarad a legvadabb télben is, s őrzi a téli, kietlen világot! Ez a szürke bolond állat, akit rúgnak, parittyáznak, akinek tisztességes élelem se jut, ha nem [...]
Utolsó ima Tudom jól, hogy nem futhatok, utolér a sorsom, Kérésemet hallgasd Uram, az utolsót mondom, Hazámért és Nemzetemért fogom könyörgőre, Ha élet kell, vedd az enyém, vedd azt legelőre. Bocsáss meg Jó Uram, hallgasd, amit kérek, Adj erőt és büszkeséget, most a Magyar népnek, A gyávaság rabságot szült, magukra maradtak, Adj vigaszt, és töröld [...]
