Wass Albertet a Kolozsvári Református Kollégiumban arra tanították – amint kilencvenedik születésnapján maga idézte –, hogy nem hősi halált kell halni, hanem hősi életet kell élni. Ő megtette. Az utolsó leheletéig. Wass Albert: Halál Én úgy képzelem el, hogy a halál egy óriási nász, legszentebb, legemberibb ölelés. Nem fájdalom: fájdalom-felejtő. Nem rém: rémeket elűző. Több [...]
Pogány újévi köszöntő Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat megtöltöttem bús magyar vérrel. Hozzátok szólok emberek! Héj, testvéreim, emberek öt világrészen szerte-széjjel! Ím alvadt vérrel telt kupámat e rút világon végigöntöm s magyar vér mellett, ahogy [...]
…kertész imrével kellene magyarkodni, nem wassalbert félékkel…. írja blogjában egy újabb Kertész, most Kertész Péter akinek biztos, hogy szintén a bőröndje becsomagolva áll az előszobában. Csonka magyarkodás, ezt a címet adta ez a tetű a cikkének. Őszerinte az ukrán magyarok nem magyarok.. Itt a cikke: >Kertész Péter író, újságíró blogja< és a itt egy Kuruc [...]
Wass Albert: Üzenet haza Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska rágja is le a vetést. Ha vakond túrja is a gyökeret. A világ fölött őrködik [...]
