Hagymási Bálint ( 1490- 1517) pécsi és székesfehérvári kanonok. A sorokból sütő hazaszeretet, haza iránti büszkeséget tanítani kellene. MAGYARORSZÁGHOZ Boldog lehetsz, szerencsés Magyarország, derűs éghajlat fürdeti a tájad, kerek világon sehol gazdagabb föld, termékenyebb táj nincsen a tiédnél. Bányája nincs különb Hispániának, nálad nemesb fémet nem szül Corinthus, érced értékesebb, mint Delos érce, melyet költőnk, Pindaros nagyra tartott. Műveltek ifjaid s tiéd a bánya, amelyet szorgosan kutat és termel a vörhenyes arany porától lepve serény spanyol bányászok sarjadéka. Isten kegyéből kincsben, gazdagságban el nem maradsz te egyetlen országtól, de túl ezen, miket magad tápláltál, a becsület, erény, hirnév diszével a kincseidnél büszkébben ragyoghatsz. A céreszi ajándékokban dúskálsz, ügyes paraszt kincsénél több a kincsed, Szardínia nem termel annyi búzát, Apuliában nincs kövérebb asztag, s a földjeid sokkalta zsírosabbak, mint szántói gazdag Campaniának. Van-e vidék, amelynek venyigéje különb bort termel? s tán tüzes csatával nem győzöl-e a jó latin borocskán? A zamatos borokban szinte fürdesz, szőlőben, sáfrányban, hiába gazdag, Kis-Ázsiát is biztos, hogy legyőzöd. A fürtök versenyén eléd nem állhat fölényes arccal Lesbos édes fürtje, Szicíliánk is csak tenéked adná biztos a nyertesnek kijáró pálmát. De mit tovább, a latiumi borral mérjünk bár szigorral, a jó szerémi versenyre kel, dicsérik is mindenhol a nektáríztől illatos nedűjét. [...]
máj 31 2011 | Beküldve
Versek |
Tovább »
Reményik Sándor „lantos”-ként a „végek”-ről versben üzent – amint címe is mutatja – „némely pesti poétá”-nak: Reményik Sándor: Némely pesti poétának Küldi egy lantos a végekrőlSzeretnék most a lelketekbe látni, Hogy fáj-e néktek Erdély és a végek, S ha fületekbe jut a sikoltásunk, Nem mondjátok-e: Eh mit, él az élet Tovább, s lesz mindig dal [...]
máj 30 2011 | Beküldve
Reményik Sándor |
Tovább »
Gyóni Géza lelkesen az szerbiai hadüzenezet hatása alatt a hősök romantikus pózával indul a háborúba. Onnét küldi haza lelkesítő harci költeményeit. Egyszerre csak körülötte hullonak a gránátok, és átéli át a háború minden borzalmát, s a költői hang megváltozik. Ekkor írja meg emlékezetes versét a Csak egy éjszakára küldjétek el őket! címűt. Ez már a [...]
máj 30 2011 | Beküldve
Gyóni Géza |
Tovább »
A „Kivánság“ cimű verset Sértő Kálmán eredetileg 1938 szeptember 19-én írta. Csak utána bővitette ki még két versszakkal, ami aztán „Bizonytalan napok“ (a kép alatt ez a vers is olvasható) címmel meg is jelent. Az eredeti „Kívánság-kézirat“ a költő barátjának, Kovács Laci „rikkancskirálynak“ a birtokába került, aki a háború után több más Sértővel kapcsolatos dokumentum mellett [...]
máj 30 2011 | Beküldve
Sértő Kálmán |
Tovább »
Sajó Sándor magyar anyanyelvünk misztikus csodáját írta meg egy csodaszép versben : A magyar nyelv Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy, Hogy nekem adtad hangjaid zenéjét S megengedted, hogy szívem dobogását Magyarul muzsikáljam; Hogy a hangszer lettél szent érzéseimben: Áhítatomban búgó orgona, Búbánatomban síró hegedű, S hogy könnyebb kedvem halk fuvalmait A te tilinkód zendítette [...]
máj 30 2011 | Beküldve
Sajó Sándor |
Tovább »
Nem mindig az ellenségeink, az élősködők lelkiállapotával kellene törődnünk, mert könnyen lehet, hogy bennük is az alábbi kép alakul ki rólunk, mint ahogyan azt Ady Endre írta a „A hőkölés népe” című versében, ami a nemzetéről írt egyik legkeményebb jellemzés. A verset Papp Gyula is megzenésítette: Papp-Sárdy NBB – A hőkölés népe A hőkölés népe Bíró Lajosnak, [...]
máj 30 2011 | Beküldve
Ady Endre |
Tovább »
Jobbik Magyarországért Mozgalom Veszprémi Alapszervezete a Trianoni békeszerződés aláírásának 91 évfordulója alkalmából szavalóversenyt hirdet. A versenyre az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulói és középiskolás diákok nevezhetnek. A verseny témája: Trianon. A jelentkezéseket várjuk a veszprémi Jobbik irodába (Veszprém, Budapest út 2), vagy az alábbi email címre: jobbik.veszprem@gmail.com
máj 30 2011 | Beküldve
Programok,
Trianon |
Tovább »
Finta Istvántól szinte semmi semmi nem maradt az utókorra, kivéve egy ritkaságszámba menő, árveréseken felbukkanó könyvét, a Por a hadak-utján, című irredenta verseket tartalmazó kötetet. Sajnos lánya, Finta Kata már Sortalanságot olvas, és apjáról csak annyit írt, “Édesapám Erdélyben született, ő is írogatott.” Itt egy részlet a Finta Istvánról a kisbárkányi tanítóról a lánya >>”Életem regényéből” [...]
máj 30 2011 | Beküldve
Trianon,
Versek |
Tovább »
Mindenki gondoljon amire, akire akar. Amúgy érdekes összecsengése van a versnek a Patrióta zenekar Parazita című számával. Élősdiek Azt hiszi a rüh, a tetű, valamint a bolha, hogy ő az úr, s hogy az ember alsóbbrendű, szolga. Azt hiszi a szúnyog is, hogy azért van a fajta, hogy ő éljen, élősködjön, szaporodjon rajta. Arravaló az ember, [...]
máj 29 2011 | Beküldve
Erdélyi József |
Tovább »
Az első világháborúban a harctéren küzdő magyarság rádöbbent arra, hogy a frontkatonák soraiban kevés a zsidó, viszont annál bőségesebben a hadtápterületen, a biztonságos beosztásokban és a felmentettek között. Erről szól a vers. LEVÉL NYUGATRA Hol vagytok most, kis »intellektüellek«, Kiket bus század baljós vége ellett? Szent nyugat előtt rajongva térdeplők, Kik lehánytatok minden józan gyeplőt; Gúnyos mosolygók [...]
máj 29 2011 | Beküldve
Gyóni Géza |
Tovább »
