Kárpáti – egyes forrásiok szerint Tábori Piroska székely tanítónő, akit az alábbi megrázó, és felkavaró verséért a románok kivégeztek, felakasztották Aradon. A vértanú fiatal tanítónő versét ezzel a tudattal olvasva, az égig kiált az igazságtalanság… Üzenet Erdélyből Üzent az Olt, Maros, Szamos, Minden hullámuk vértől zavaros, Halljátok, ott túl a Tiszán, Mit zúg a szél [...]
Nyolcvan éve halt meg Kuncz Aladár, a Trianon utáni erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb szereplője és alakítója. Az író pályaképét a Magyar Tudományos Akadémia Illyés Gyula Archívumában idézték meg a minap. Pomogáts Béla irodalomtörténész a családias hangulatú megemlékezésen a többi között arról beszélt: a Fekete kolostor című regény, amely arról ad képet, mi történt velünk, [...]
vitéz Somogyváry Gyula (Gyula diák) írta több évtizede, hogy “Immár negyegyszer jön a tavasz.”.. Ó, ha rudta volna mi lesz itt még 2011-ben is…. Csüggedés Immár negyedszer jött el a tavasz, s megint benéz a börtön ablakán, s látja, hogy láncán gunnyaszt a magyar, ajkán elfáradt mar a régi jaj s az arca, hej! még [...]
Berzsenyi valószínűleg egyik legkorábbi, de mindenképpen leghosszabb ideig írott verse (16 év). 1810-re készült el végleg. A költemény izgatott, zaklatott, nagy ellentéteket egymásnak feszítő alkotás. A romlott jelen és a hajdani erő, feddhetetlenség kontrasztjának képei töltik ki a 14 szakaszos vers 12 versszakát. Az egészben megjelenik a nemzet jövőjéért érzett aggodalom, a szorongó fájdalom. Az [...]
Trianon sokkja jelenik Juhász Gyula ebben a versében is. Álmodozik, és vágyakozik Nagymagyarországról a költő. Tegyük mi is. Ballada a honi tájakról Az álom es a vágy biplánján Szoktam utazni én ma már. Hazámnak minden tája vár, Es annyi táj rabságban, árván, Es oly közel ma sok határ, Melynek sorompóján a festék Friss még, Mint [...]
A fiatal és csinos énekesnő Sárdy Barbara dalszövege a forradalomról. Papp Gyula (Mini, Skorpió, Dinamit, PAPP-SÁRDY n.b.b) zenéjével. Forr a dalom! – Sárdy Barbara Mennyi lélek fel sem ébred kétségek közt él? De van ki bátor, van ki lángol, senkitől sem fél. Bosszút idéz, aki múltba néz, s jövőbe lát van ki félti, van ki érti [...]
A tavaly (2010)-ben meghalt Utassy József verse 1977-ben jelent meg, szinte kisebb csodaként, átcsúszva a Kádár kor “Lendvai Ildikóin”. Ma ugyan nincsenek már cenzorok, viszont a verset ma is írhatta volna a költő. Zúg március Én szemfedőlapod lerántom: kelj föl és járj, Petőfi Sándor! Zúg Március, záporos fény ver, suhog a zászlós tűz a vérben. Hüvelyét [...]
Kiss Menyhért (Nyárádköszvényes, 1880. márc. 19. – Bp., 1934. okt. 14.): költő, író. A jogot Bp.-en és Kolozsvárott végezte. 1906-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1904-től újságíró, 1913-tól felső kereskedelmi isk.-i tanár Bp.-en. 1920. okt. 20-tól ngy.-i képviselő. Az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME), majd 1923-tól 1929-ig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártnak (Fajvédő párt) tagja. Számos verskötete és elbeszélésgyűjteménye jelent meg. “…Sok [...]
Sok embernk nem jelent mást, mint egy szabadnapt, illetve egy “wellness” hétvégét. Aki kíváncsi arra, hogy mit ünneplünk, annak egy pici összeállítás. Vigyázat! A felszínes hírolvasás, félrevezet, merft félrevezetnek! Mit mutat a Hírkeresőben a cím? A pünkösd eredetileg zsidó aratási ünnep volt … lásd kép a jobboldalon. A cikk a Nyelv és tudomány című “tudományos [...]
Ady Endre vulkanikus erejű verse Magyarország vonaglásáról, haláláról, kora értelmiségi körével szembeni mindenkori érthetetlenségéről, nemzete iránti szerelmes felfakadásainak elutasításáról … A vers sorait ma is idézik parlamentben, vitákon, blogokban, ( sőt még Pozsonyi Ádám egyik punklemezének a címe is ez) SEREGESEN SENKIK JÖNNEK Minden semmirevalónak, Gácsnak, svábnak és zsidónak: Grádics adatott: Itt alant már csak [...]
